Tóth János
Nyafogó (Mindenszentek előtt)
Apa, gyere, játszunk még,
heverj le mellém ide!
Látod mily színes az ég?
Nézd, ott száll egy gerlice,
hallod szárnyai neszét,
ahogy evez a légben?
Apa, suttogj egy mesét,
idebújok egészen.
Apa, mért vérzik az ég
ott a hegyek csúcsain?
s hová lett a messzeség,
mért szürke a rózsaszín?
Apa, mért hideg kezed,
mért csendes a mellkasod?
Apa, nyisd ki a szemed,
apa, nézd, nézd, jó vagyok!
Apa, nem játszol velem,
fejfádra száll sóhajom,
gyertyán reszket a kezem,
füstbe bújik homlokom.
Apa, gyere, játszunk még,
nézd, leheverek ide!
Látod, mily sírós az ég,
fönn lebeg egy gerlice.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-10-15 21:44:12
Utolsó módosítás ideje: 2016-10-15 21:44:12
|
|
|
