Szín-tézisek ( javítva)

Kékszakáll, te gyilkológép,
nem látlak a
nyállal keveredő ködben.
Misztériumjátékokba hívsz.
Céhedbe való felkérésed
rendkívül megtisztelő,
és félelmetes,
mert kételkedem,
hogy eltudom-e játszani
kíméletlen sorozatgyilkos lényednek
akárcsak az árnyékát is.
Félek, árnyék- és árnynélküli
senki leszek.
Lessz-e szín-tézis a színen,
dübörgő vonatra várva,
fejem a csillámló sínre hajtva?
Fel is vidít ez az invitálás.
Látom a színt, a tézis dereng.
Talán felállok hirtelen
és játszom tovább a reflektor-
fényben. Arcomról lecsorog a máz.
Állok majd a színpad közepén és sírok.
és várom halálos csókod,
hogy életre keltsen.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Spanyolnátha,
Feltöltés ideje: 2017-08-14 15:51:32
Utolsó módosítás ideje: 2017-08-14 15:51:32