költözők

foghíjas napküllők között
ismét útra kelt a nyár
gólyaszárnyak mentik a
földrészek felett
madárcsőrök kottáznak
kísérő zenét s
mielőtt összecsomagolnák
a fecskék a melódiát
elpróbálják az ablakom előtt
a nyármúlással ráncaim is gyűlnek
szívemben híznak a félelemrögök
forog a sorsrulett
benne percek évek
a szerencsés mint gólyák
fészket érhet
a vesztes bár szárnyal
nem hoz több nyarat





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-08-27 12:44:10
Utolsó módosítás ideje: 2018-08-28 11:48:35