Mióta elmentél
hét tél csikorgatta azóta
lábam alatt a rögöket
huszonnyolcszor peregtek köröttünk
homokórákon az évszakok
mióta elmentél –
hetedik tavasszal ébredtek a muskátlik
a balkonládákban állandósult
melankóliára
hetedjére és hétrét izzott fel a nyár
az ereszen rekedt madarak
tikkadt dalára
hétszer fúltak rőt avarba a körúti fák
menetelve elegáns ünneplőkben
hétszer fordult meg a kerék
rozsdás-lassún nyikorogva
mint kakas a téli torony-szélben
beszőve mindent mi halni akar –
árnyékként lapulva a sírkert haván
parti árokban és a selymes sárban
fordult a kerék a napon
és imára döccent az éjben…
február volt, nyolcadika
mikor elmentél észrevétlen
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2019-11-04 06:08:02
Utolsó módosítás ideje: 2019-11-07 13:55:48
