Harc a szörnyeteggel

Szemetekben én nem vagyok művész,
Talán már nem is leszek az soha,
Soraimban a szépség is elvész,
Mert a kötött forma oly mostoha.

Elkerget a rímképlet-szörnyeteg
Most ez á, vagy bé, vagy cé? Netán ká?
Sablonba öntöm az érzéseket,
Hogy a versformát ne harapjam át.

Belém rúgnak a dacos verslábak,
És igaz rabbá nevel a strófa
Táncolok zene nélkül a bálban,
Lakhelyem faló nélküli Trója.

Fojtogatja lelkem a szótagszám,
Gyilkos kötött formás romantika,
Úgy írjak, mint kinek tanították?
Ví-gyázz! Ez tiszta matematika!??

Számoljuk hát ki: ecc-pecc-kimehecc
Még egy lépés, és holnapután már
Az ágyat is kottára döngeted,
És a szinkópa szól, hogy: NE TOVÁBB!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.