Ne sírj (reflexvers)
Ne sírj!
Síromra ne ejtsd könnyeid,
nincs ott senki,ki ott pihen!
Fény vagyok szemeid tükrén,
éj csendjén sóhaj, rekviem.
Táguló körgyűrű tóvizén,
csendbe bújó, lágy csobbanás,
érintés vagyok bőrödön,
tetovált ,színes dobbanás.
Vágy vagyok, nyújtózó álom,
jégvirág téli ablakon,
nem rideg sír alatt vagyok,
pitypang fújt gömbjében lakom.
Elvisz a szél, amerre jársz
mező zsenge fűszálain,
megpihenve ott várok rád,
hol a hajnal kék, rózsaszín.
Síromnál ne állj meg soha,
fejfámat kerüld, ha lehet!
Nem a temetőben lakom,
és kérlek, ne nézd az eget!
Hisz én nem haltam meg,
benned, benned élek,
tudom, csak egy szív dobog,
de ritmusán két lélek.
Mary Elisabeth Frye : Don't cry és Artur Björn átfésült soraiból.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2022-08-31 06:47:06
Utolsó módosítás ideje: 2022-08-31 06:47:06
