Tóth János Janus : Szikrák, szelek, tavaszok

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 39021 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Csombor Blanka: Óda a Hatvanhoz
Filip Tamás: Lassan mászni kezd
Filip Tamás: Ráismerés
Paál Marcell: Fordított tánc
Ocsovai Ferenc: Rémálmok órája
Ocsovai Ferenc: Én nem tudom…
Ocsovai Ferenc: Szlavuska sírjánál
Szilasi Katalin: Összeszennyezték már...
Szilasi Katalin: Szürkébe fordul
Bátai Tibor: Immár ketten
FRISS FÓRUMOK

Ocsovai Ferenc 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 2 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Vadas Tibor 2 napja
Tímea Lantos 3 napja
Duma György 3 napja
Tamási József 3 napja
Hodász András 7 napja
DOKK_FAQ 7 napja
Mórotz Krisztina 8 napja
Paál Marcell 8 napja
Karaffa Gyula 11 napja
Pálóczi Antal 11 napja
Valyon László 13 napja
Csombor Blanka 15 napja
Bátai Tibor 15 napja
Szilasi Katalin 17 napja
Fűri Mária 17 napja
Vasi Ferenc Zoltán 21 napja
Szakállas Zsolt 21 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 1 órája
Nyakas 7 órája
Baltazar 15 órája
Hetedíziglen 16 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. 17 órája
mix 1 napja
az univerzum szélén 2 napja
Gyurcsi 2 napja
Zúzmara 5 napja
ELKÉPZELHETŐ 5 napja
Pssz!Ich-ézis 5 napja
14 éve itt 7 napja
Janus naplója 8 napja
Párbeszéd egy jobb Dokkról 9 napja
négysorosok 10 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Tóth János Janus
Szikrák, szelek, tavaszok



Újra festik a kopott reményt.
Nagy szavak, szép ígéretek
bódítják újra a  Kossuth teret.

Megannyi méh zúg, dongva nyüzsög
és mind, mind virágporra vár,
és az  ábrándokból hazát eszkábál.

De üzennek a régi tavaszok,
melyeknek  rügye maradt meddő,
néhány fa dőzsölt, de éhezett az erdő.

Ne higgy a tavasznak, nézd az őszt,
hová hulltak a gyümölcs ezrek,
kik  vittek mindent és semmit sem fizettek!

A szó kering, száll, mint könnyű por,
de az ígéret, ha valótestre nem talál,
újra régi idők jönnek,  hol az élet, maga a halál.

Újra festik a kopott reményt,
a szabadság bilincseit törik,
talán már holnap a jó, a gonosszal  megütközik.

De tudd, nem elég csupán győzni,
az igazságot és a becsületet,
úgy kell félteni ,óvni, akár az életet!

Az ígéret te vagy, te magad magyar,
áldjon vagy verjen az isteni kar,
de ha önmagad sorsáért nem teszel.
mint a harmincévnyi ígéret, semmivé leszel!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2024-04-06 22:50:43
Utolsó módosítás ideje: 2024-04-06 22:50:43


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-04-26 01:11   Napló: Bátai Tibor
2025-04-25 18:39   Napló: Nyakas
2025-04-25 11:06   Napló: Baltazar
2025-04-25 09:18   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II.
2025-04-25 05:52   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II.
2025-04-25 05:42   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II.
2025-04-25 00:44   Napló: Bátai Tibor
2025-04-24 15:36       ÚJ bírálandokk-VERS: Szakállas Zsolt Kopp-kopp
2025-04-24 12:04       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella egy álmodozó fejfájára
2025-04-24 11:16   Napló: Hetedíziglen