a perc még hosszú volt
amikor gyerek voltam
és a perc még hosszú volt
nyáron este hat felé az emberek
kiültek a házak elé
mint madarak a villanydrótra
és úgy beszélgettek a szomszédok
mi gyerekek játszottunk az úton
nem volt forgalom
nem volt kapkodás rohanás
a nők ropogtatták a szotyolát
a férfiak iszogatták a házibort
mindenki ismert mindenkit
amikor már besötétedett
még maradtak
néha nagyokat hallgattak
fecskék cikáztak mint a villám
vadásztak a szúnyogokra
kilenckor bezárt a kocsma
elindultak haza az vénlegények
akiket nem várt senki és semmi otthon
jöttek a bányászbuszok
aztán tízóra felé
egymás után eltűntek a hokedlik
csak néhány öreg férfi maradt kint
akiket már elkerült az álom
és még sokáig lehetett hallani
a falusi csöndben
halk beszédjüket
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-03-17 10:18:37
Utolsó módosítás ideje: 2025-03-17 11:21:15
