fénytörés

az utca egy
hatalmas kondenzcsík
volt az álmos házak
bagolyszemei között

a szánkók
mint csillagraj repültek
az út emelkedőjéről a
végtelennek látszó
hótól csilogó estbe

a környék csendjét
csak néhanap szakította
meg a lópatkók dobogását
elnyomó  motorberregés

míg a hold
jégkristályos porát szórta
az önfeledt gyerekhadra
egy felhő úszhatott el
foltos képe előtt

talán ezért
nem vette észre a
közeledő buszt







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2025-07-07 05:41:11
Utolsó módosítás ideje: 2025-07-07 06:16:08