varjú gubbaszt az ágon
időnként megszólal: kár
a szobámban gubbasztok én is
mire várok? ő úgysem jön el már
ősz van, reggelenként didergek
a Nap sem melegít fel
szívemben üresség a tél közeleg
fagyok fagyra jönnek
napok napra múlnak
évek éveket temetnek
nem várok semmit sem
károgjál hangosan varjú madár
