szalmabábu áll a réten
szél fúj rajta csendes éjben
fejét lógatja szegényke
nincs barátja nincs reménye
egy varjú jön néha-néha
bátran száll a szalma karra
húz egy szálat viszi messze
szalmabábu csak nevetne
de nem tud már elfogy lassan
áll a réten némán halkan
nem ijeszt már nem is bánja
csak egy álom volt világa
