varjú gubbaszt az ágon
időnként megszólal: kár
a szobámban gubbasztok én is
akire várok úgysem jön el már
ősz van reggelente didergek
a Nap sem melegít fel
szívemben üresség
a tél már nagyon közel
fagyok fagyra jönnek
évek éveket temetnek
károgjál hangosan varjú madár