Sivár szobámban idegen az álom,
száraz szememben nincs egyetlen könnycsepp.
Korán öregedtem, a szerencse itt nem időz’.
Nincsek ezerszám, pusztaság köröttem.
Voltam tán boldog gyermek, tudatlan…
Ha visszajöhetnének azok az évek!
Csak pár napra, aztán már nem bánom:
jöjjön, aminek jönnie kell!