Elfelejtve
Az öregasszony aszalt-szilva arcán
barázdákat keresett a könny,
hogy kétoldalt le tudjon csorogni.
Az egyik madárka-könnyű kéz
egy idegen fejkő szárnyatörött
gipszangyalába fogódzott.
A sírfelirat lekopott már.
Férfi volt-e a halott vagy nő,
rég nem tudta senki.
A másik kéz pálcika-ujjai
gépiesen igazgatták
a bókoló krizantémfejeket.
Nem volt már senkijük,
és ők sem voltak senkiéi.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-11-04 15:44:58
Utolsó módosítás ideje: 2025-11-04 15:44:58