Elfelejtve /jav./


Az öregasszony aszalt-szilva arcán
barázdákat keres a könny,
hogy le tudjon csorogni.
Az egyik madár-könnyű kéz
egy ismeretlen fejkő törött
gipszangyalába fogódzik.
A sírfelirat lekopott már.
Férfi fekszik ott vagy nő,
rég nem tudja senki.
A másik kéz pálcika-ujjai
gépiesen igazgatják
a bókoló krizantémfejeket.
Nincs már senkijük,
és ők régóta senkiéi.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2025-11-11 20:12:33
Utolsó módosítás ideje: 2025-11-11 20:12:33