Hó
Ahányszor mesélted,
apád hogy befűtött
a faházban,
ahol kalandból aludtatok,
annyiszor zuhogott bennem a hó.
Szerettem volna elmondani,
mire emlékszem apámból:
kukoricát morzsol,
szép parasztkezéből
hússzínű csutkák hullanak.
Részegen fekszik a teraszon,
vérzik a feje.
Anyám locsolja,
csorog bennem a szégyen.
Az otthonban,
a harmadik agyvérzés előtt
megfürdettem, megborotváltam.
Hogy szerettem — azt nem tudhatod.
A hó zuhogott.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-11-14 10:40:42
Utolsó módosítás ideje: 2025-11-14 10:44:51
