Bisse
elunta a szürkeséget és néhány perce
felhők mögül rám kacsintott a nap
hívogatott megérezte visszavágyom
elbújni újra a másholban messzi innen
beszívni a pipadohány gomolygón édes
illatát hátam mögött tudni ismét mint
rég a nagypapát ha alábukott már a nap
a malom emeleti ablakából együtt lesni
az erdő széli árnyakat várni újra a csodát
mikor tűnik elő az első bika mögötte csendesen
előóvakodik néhány őzsuta félelemmel vegyes
tisztelettel figyelni a derengő holdvilágnál
és meglátni egy remegő lábú kisgidát
áhítattal beszívni sok régi történetet közben
csillogó szemekkel álmodni felnőtt életet
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.