A próféta hangja

-Becsüld az életet,
s ha csak lehet,
neki ne árts.

vére ajkadon szent áldozat.

Mert az nem csavar,
s nem pótolható
csak úgy,
mint egy fogaskerék,

bár a gazdaság
az elpörög
akár a gazda nélkül is,

ki mint a munka, s föld
csak srófra jár,
mi lelkén átdöfött,

s a képzelet
mint megkötött
ragasztó -

konokan ragaszkodik
e tájolt valósághoz,

- a kis csikó csak vágtat
szűk karám belében,
de anyja tudja már,
nincs menekvés -

a gazdaság még szűkít szorításán,
s míg az ég vérzik, halottan,
mi létrákból raktunk nagy tüzet.

Hús épült a csontra,
s tajtékzó viharon
szab rendet az ész.
Mára csak kupleráj,
hol kurvák járnak tört csontokon.

Az információn mint denevérek
lógnak az égre már vakok,

s míg égtek,
alattatok
- halld-
kismadár haldokol.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.