NAPLÓK: Ötvös Németh Edit naplója
Legutóbbi olvasó: 2020-02-17 11:01 Összes olvasás: 7075| 172. | [tulajdonos]: vers | 2020-02-14 05:42 |
Ötvös Németh Edit
szimpla hülye
Bazsevál a jó a rosszal,
kampós orrú főgonosszal,
hátszele van a verébnek,
pletykák meg a jégre lépnek.
Megy az iga fut helyette,
szedte, vedte teremtette,
pislognak az eres szemek
de a csurkó, csak díszeleg.
Holnap után is lesz holnap,
egyre cudarabb szelek fújnak,
besokallnak a lemmingek,
ásnak egy nagy óvóhelyet.
|
|
| 171. | [tulajdonos]: vers | 2020-02-13 15:49 |
ilyenkor már nem meglepő
de azért mégis
csend van most az apró házban
mama a kórházban pihen
gondolja a szomszéd Ellus
most is téved ott is aktív
ágyhoz szíjazva mindkét keze
az állványon lévő palackból
lassan csepeg bele az élet
oxigénmaszk takarja fél arcát
mondja akkor is a mantrát
hogy van benne ennyi erő
hisz csöppnyi asszony fekszik
a gyűrött lepedőn
pulzusa harmincöt körül mozog
ágy lábánál pislognak az angyalok
írta: Ötvös Németh Edit
2020. febr.10.
|
|
| 170. | [tulajdonos]: vers | 2020-02-08 07:08 |
a tél utolsó rúgásai
hűvös a hajnal
a cirádás kisasztalon duruzsol a szamovár
párája homályba burkolja a szobát
egy éber kaszáspók lesben áll
potroha alig mozog
a plafon repedése izzik a kályha vörösben vígad
a februári szél őrülten cibálja a fák alig haját
papírvékoy árnyak osonnak a házak alagútjában
kabátjuk összehúzva éhesek a fényre
kanásztáncot jár a jelzőlámpa rögzített pályáján zajosan dülöngél
alattomos az időjárás
hiteget aztán visszavesz
valamikor nem így volt azt hiszem
írta: Ötvös Németh Edit
2020. febr. 4.
|
|
| 169. | [tulajdonos]: idézet | 2020-02-06 06:07 |
Ma reggel jött velem szemben.
“Őrizkedjünk azoktól, akik lekicsinylik törekvéseinket!
A törpék mindig így tesznek,
míg az igazán nagyok azt éreztetik velünk,
hogy mi is azzá válhatunk.”
- Mark Twain
|
|
| 168. | [tulajdonos]: javítás | 2020-02-05 20:27 |
Nem vagyok maximalista, nem vagyok maximalista, nem vagyok...
Természetesen újabb javítás.
Talán most jó a helyesírása. :)
Javítás a versben.
Egy névelő bebukott, vele meg én. Szégyen! :(
ilyen a világ
.
dühöngve roppant széjjel
az elvárás képzelete
pedig csak megfelelni akartál
lépteidet számolod
mint kisiskolás korodban
mikor jobb lábbal léptél
a járda betonkockáit elválasztó vonalra
akkor bal lábbal is kellett
mert ha nem akkor valami baj történik
volt a téves babonád
.
most programozott világban élsz
a társas magány mára közhely
problémád óriási
a nincs vagy gyenge wi-fi jel
kalóriákat számolsz
hat után nem ehetsz
“ se sokat se keveset”
csak álmodsz az álmodról
félidő után már fáradnak az izmok
rettenve kúszol a homályba éjjel
felébredsz- e reggel
soha nem tudhatod
.
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jan. 2.
.
Az idézett sort József Attila Tiszta szívvel c. verséből kölcsönöztem.
|
|
| 167. | [tulajdonos]: vers | 2020-02-05 20:24 |
viharos
lüktető szablyák motoznak elmémben
zajos az ég tán földindulás lesz
sikító fák esnek térdre
karjukat levágja a februári szél
horpadt kék égen szürke a fő szín
sapkátlan bokrok kontya zilált
száraz az águk nedvtelen rég
csókálló zománcot eső mos rá
írta: Ötvös Németh Edit
2020. febr. 5. |
|
| 166. | [tulajdonos]: javítás | 2020-02-05 20:21 |
Javítás a versben.
Egy névelő be bukott, vele meg én. Szégyen! :(
ilyen a világ
.
dühöngve roppant széjjel
az elvárás képzelete
pedig csak megfelelni akartál
lépteidet számolod
mint kisiskolás korodban
mikor jobb lábbal léptél
a járda betonkockáit elválasztó vonalra
akkor bal lábbal is kellett
mert ha nem akkor valami baj történik
volt a téves babonád
.
most programozott világban élsz
a társas magány mára közhely
problémád óriási
a nincs vagy gyenge wi-fi jel
kalóriákat számolsz
hat után nem ehetsz
“ se sokat se keveset”
csak álmodsz az álmodról
félidő után már fáradnak az izmok
rettenve kúszol a homályba éjjel
felébredsz- e reggel
soha nem tudhatod
.
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jan. 2.
.
Az idézett sort József Attila Tiszta szívvel c. verséből kölcsönöztem. |
|
| 165. | [tulajdonos]: vers | 2020-02-02 18:14 |
ilyen a világ
.
dühöngve roppant széjjel
a elvárás képzelete
pedig csak megfelelni akartál
lépteidet számolod
mint kisiskolás korodban
mikor jobb lábbal léptél
a járda betonkockáit elválasztó vonalra
akkor bal lábbal is kellett
mert ha nem akkor valami baj történik
volt a téves babonád
.
most programozott világban élsz
a társas magány mára közhely
problémád óriási
a nincs vagy gyenge wi-fi jel
kalóriákat számolsz
hat után nem ehetsz
“ se sokat se keveset”
csak álmodsz az álmodról
félidő után már fáradnak az izmok
rettenve kúszol a homályba éjjel
felébredsz- e reggel
soha nem tudhatod
.
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jan. 2.
.
Az idézett sort József Attila Tiszta szívvel c. verséből kölcsönöztem.
|
|
| 164. | [tulajdonos]: vers | 2020-02-02 09:47 |
rózsátlan vagyok
romhalmazba rothadt
penészes ürülékkel álmodtam
egyszer csak ott állt bűzös halomba
tőlem várták, hogy takarítsam el
hintsem be helyét növesztősóval
ültessek maguktól viruló csodaszirmosokat
cirmos mütymürüttyöt gyöngyös liliomot
mi orvosság a szemnek is
nem csak az orr szippantja be
fényes illatát
nem tudtam megtenni
még nem
ezért beiratkoztam a
“botanikai parádé avagy
hogy neveljünk illatorgiát
trágya nélkül nap mint nap”
nevű OKJ-s tanfolyamra
álmomban
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jan. 25. |
|
| 163. | [tulajdonos]: vers | 2020-01-27 16:27 |
nem is értem hogy
vajúdtam az éjjel
izzadt percek múltak nyomtalan
súly taposta méhem
a csend zajtalan
hulló gyöngye
pörkölte az időt
végtelen körökre
fájdalom mint izzó penge
borosta hegyére ült
velem voltál
mint annyiszor
citromot csavartál kendőre
robbant bennem a kín
szűkölt minden erem
összpontosított a levegő
be-ki fújta tüdőm
horpadt ereje
mikor magába fogadott
a gyötrelem
parttalan tengerben
megszületett az élet
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jan. 27.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
