Kimaradt találat

Úgy tűnik, máshol hagytam -
ha egyáltalán volt valaha -
talán, ha lenne neve,
könnyebb volna felkutatni,
de lehet, ha megtalálnám,
észre se venném
öröm helyett
újabb keresnivalót keresnék.
Kitüremkednek a csigolyák
tarkóm alatt, görbülök
valahol máshol vagyok
de azt tudom, itt nem akarok
idegen, közönyös arcok néznek
- s még azok is - máshová
ellapult, kifakult a nyár.
Az idő, a tér mélyül, nyúlik -
egyenesen, hosszan -
mint homlokomon a ránc.
A régiek tésztaszűrőnek
képzelték az eget
de ma már nem folyik át a
likacsokon a sárga folyadék
oldódott, felhígult az egész.
Input-output; a kettő közt
ez a nehéz, kábelekbe tekert gép.
agyam kapcsolótáblái közt
a balansz beragadt,
azóta minden túl hangos,
túl színes, túl sós, túl erjedt
elveszett a központi mag a héjak között,
az, amiben benne van a fa,
a fán a gyümölcs,
s a gyümölcsben a mag.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.