lengyel attila : Háború nélküli világ/b


 
2843 szerző 39279 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Albert Zsolt: Hátha*
Szakállas Zsolt: Így tűntünk el...
Szakállas Zsolt: mátrix
Szőke Imre: Ötven évvel később
Bara Anna: Apám útja - 2. verzió
Szilasi Katalin: A titok
Bátai Tibor: Hova lett?
Tamási József: másik Magyarország dűlő
Szőke Imre: Achilles orr
Ötvös Németh Edit: egyszer csak hideg lett
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 1 órája
Tamási József 15 órája
Gyors & Gyilkos 15 órája
Ötvös Németh Edit 16 órája
Albert Zsolt 20 órája
Bátai Tibor 1 napja
Duma György 2 napja
Horváth Tivadar 2 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
Tímea Lantos 3 napja
Bara Anna 3 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Karaffa Gyula 3 napja
Szőke Imre 5 napja
Ocsovai Ferenc 6 napja
Tóth János Janus 9 napja
Szilasi Katalin 9 napja
Mátay Melinda Mária 9 napja
Pataki Lili 9 napja
Farkas György 10 napja
FRISS NAPLÓK

 Párbeszéd a DOKK jövőjéről 2 órája
az univerzum szélén 2 órája
nélküled 4 órája
Bátai Tibor 11 órája
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Készül az album 2 napja
Hetedíziglen 2 napja
PIMP 2 napja
Gyurcsi 2 napja
útinapló 2 napja
Minimal Planet 3 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 4 napja
Janus naplója 4 napja
Dokk-verspályázat 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

lengyel attila
Háború nélküli világ/b

Szív és ólom

Végre szabadon.
Ahogy átsuhant a park fái között,
odaköszönt az öreg bácsinak,
kacsintott a padon ülő lánynak,
rámosolygott a rohanó fiúkra,
megcirógatott néhány falevelet.
Kimondhatatlan öröm járta át.
Fogság után végre szabadon.
Mintha súlyát vesztette volna
ahogy keresztülszelte a reggeli
párától nehéz vibráló levegőt.

Roppanás.
Hirtelen minden elsötétült.
Valami puha, nedves, vonagló
dolog vette körül, megrémült.
Egy idő után a vonaglás megszűnt.
Furcsa víjjogó hang hallatszott.
Léptek viszhangja, hideg lett minden.
Érezte, hogy megragadják, emelik.
Egy szemet látott egész közelről
Hümmögésszerű hang, ismét sötét.

„Kösz apu. Már csak egy hiányzott”,
mondta mosolyogva a gyerek.
Kimentek a szerszámoskamrába.
Egy nagyobb fémkanálba tették
mindet és begyújtották a gázrózsát.
Már nem félt, végre célba ért.
Az öntőformában lágyan áradt
szét a megolvasztott ólom. A kisfiú
az ablakba tette őt a többiek mellé.
Kint havazott, közelgett az ünnep.
Egy békés  háború nélküli világ.
Mert ott állnak és őrködnek,
ők a  rendíthetetlen ólom katonák.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-08-30 10:54   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-08-30 09:33   Napló: Párbeszéd a DOKK jövőjéről
2025-08-30 09:14   Napló: az univerzum szélén
2025-08-30 08:50   Napló: az univerzum szélén
2025-08-30 07:48   Napló: nélküled
2025-08-30 00:05   Napló: Bátai Tibor
2025-08-29 20:45   új fórumbejegyzés: Tamási József
2025-08-29 20:02       ÚJ bírálandokk-VERS: Ötvös Németh Edit hústalanul
2025-08-29 20:00   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2025-08-29 19:58   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit