Szép lányok körében ülök

        Tegnap éjt az ősz szakálas, megeresztett-nagy hasú
és virtuóz tekintélyű ember, Pege Aladár muzsikált zenekarával
egy Café Aloé névvel ellátott helyen.
        Erzsi, Niki és Mariann társaságában ülök
malomkő-hátú asztalnál.
        Az itallapot nyúzzák kitépve egymás kezéből,
Erzsi és Niki. A kissé sápadt Mariann unt színű hangulatát
nem tudja megváltoztatni a quartett zenéje.
Nem kedveli a jazzt.
        Talpam a ritmust veri, államat megtámasztom,
az asztalt könyökölöm.
Végül hozzám is eljut az itallap.
Koktél alapú italt akarunk inni.
A választék:
Lambada,
Vörös Ördög,
Star,
Sweet Love,
Orgazmus,
Blue Hawaii,
Black Hole, satöbbi, satöbbi...
        A Star-nál maradunk.
Kérünk kettőt.
És pogácsát. Egyet Nikinek.
Iszogálunk
és a falatokra tört meleg pogit eszegéljük.
        Az ősz-szakálú bácsi, mint ha csak
megcsapta volna az éhség, és tőlünk várná az enyhülést,
úgy tátja száját felénk hangszere parancsára ki,
s csukja be.
        A koktél ananász érintésű.
Erzsivel versenyt iszunk az utolsó kortyért szívószálakkal.
Elissza előlem.
Nem bánkódom,
szép lányok körében ülök...

        Elmegy a metró. Menni kell.
Tapsolunk és megyünk.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.