ego-isten (valami keresése)
képmására teremtett
akit nem ismersz
rablógyilkos
nem volt jobb dolga
unalmában meggyúrt saját mocskából
a sitten
fejét a rácsok közé fúrva
kalandfilmet nézett volna
hát ledobott
a dohos
jellegtelen
saját maga generálta
dezorientált világba
most küzdesz
bízva bízol
ember? tragédia
valaki jobban eltalálta –
ez a romlás virága
abszurdumok értelmetlen
cél nélküli
undorító valósága
jársz-kelsz
biztonságosan kiszúrt
pólyába kötött szemekkel
falakba ütközve azt hinnéd
utat találtál
aztán csak a vér ízét érzed szájadban –
mosolyog rád a halál
a rendező meg
pattogatott kukoricázik
egy fotelben a tévé előtt
(bár lábán kosz és retek)
térdeit csapkodja –
unalmas ha rabolsz –
izgató ha gyilkolsz –
sír ha boldog vagy –
nevet ha elszáll az agyad
*
a börtöntelefonban
az üveg túloldalán
kenetteljes hangon
nyomorogsz
a nemtelen szajhának
ő meg görcsösen remeg –
épp orgazmusa van
*
benned él?
körülötted?
érted?
ellened?
a végére minden mindegy
kiélt hullára somolyog
a véresre kapart kegy
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-02-09 21:59:54
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-09 21:59:54
