Egy érzés, egy vers, két hangulat

Égető tavaszi nap,
hőség illata kering.
A levegő vibrál,
izzik és liheg,
mintha hajszárítóból fújná
arcomra az ég.

A poros úton gyalogolok.
Mellettem elhúz néha
egy új autó
(mint zúgó szennycsatornába tévedt
döbbent luxuspapírhajó).

Éget a tavaszi nap.
Hőség illata kering.
Nevetségesen cicomás
a korai madárdal.

Ágakon akadt pókhálón vagyok
kóbor vitorlás.

Távoli zajok,
egy-egy böffenő kipufogó-durranás
(közel a távoliak csoportja).
A poros országúton gyalogolok hazafelé,
be a faluba.

Éget a tavaszi nap.
A poros úton gyalogolok.
Mint zúgó szennycsatornába tévedt
luxuspapírhajó,
eltévedtem és döbbent vagyok.

*

Fasza cucc az irónia,
vécépapír, harmónia.

Nyáron fagyit enni príma,
elolvad a belső klíma.

Mint egy sivatagi porszem,
különleges vagyok, asszem.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-03-13 15:55:30
Utolsó módosítás ideje: 2011-03-13 15:55:30