67.

elhatároztam, hogy továbbtanulom az életet.
nem volt nagy elhatározás,
az élet önmagában is tanulnivalónak adta  magát,
de most arra kell ügyelnem, hogy mi az,
amit nem kell megtartanom.
nem kell megtartanom például a ház alaprajzát,
mert amíg bennem van, csak fotellakó lehetek.
a polcokon újra kell rendeznem a könyveket
méret, kötéssűrűség és illat szerint
(itt elsősorban az illat, ami számít).
meg kell tanulnom a hozzájuk kapcsolt történetekre
úgy gondolni, mintha bennem születtek volna meg, ahogy
azt is,
hogy ne a rigót lássam a rigófüttyben,
és a lépcsőt se lépcsőnek érezzem a talpam alatt
(a haladáshoz elég a korlát érdessége).
majd az átmenettel is foglalkoznom kell,
mert még nem tudom, mit kellene tennem,
ha netán át akarna kerülni valami az  u t á n a  állapotba,
és meg akarná őrizni az  e l ő t t e  állapot fényét
abban a tisztaságában
amiben akaratom ellenére sem sikerül elfelejtenem.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-05-08 10:07:21
Utolsó módosítás ideje: 2012-05-10 14:26:21