DUGÓ
Az erdőben sétált egy dugó
s egy baglyot látott. - Ön huhogó?
- kérdezte dugónk.Baglyunk huhogta:
- Ön orrát mindenbe beledugja?!
- Nincs or-rom... - dadogta a dugónk,
de a mi fáról lehuhogónk
ekképpen szólt: - Ön, Dugó Hugó,
ne várja meg míg lehull a hó!
Ne higgye: a palack lakatlan,
avagy benne csak egy malac van,
a palack, amit kidugaszolt,
abba szellemet dugtak, - kiszólt!
Üljön vagy ne üljön malacra,
de siessen már a palackba!
Így tett vagy mégsem Dugó Hugó,
az ma már aligha tudható,
és száz tudós sem biztos abban,
hogy volt e szellem a palackban...
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: KENCEFICE (BUDAPEST, 1997)
Kiadó: PALLAS STÚDIÓ
