A lyuhász
A modora, az bizony úri nem volt,
de furulyában jó volt ő nagyon.
Indulhatott volna ha lett vón a Ki mit tud?-on.
Lehelete nem ismerte a mentholt,
mint ő sem ismert haj- és fogkeféket;
szőrös mellét patakvíz érte csak
kalapját kackiásan félrecsap-
ta; láttán asszonyoknak buja vágyok ébredt.
Nem más volt ő, mint a király juhásza
(vegye még számításba ezt a képzelet!)
míg pulija a bürgét hajkurászta,
ő elcsábult, kutatni míderek megett,
s míg a király hiába vágyott egyre nászra,
a királynőnek ő [
cenzúra él; vezet!]
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: 2000, 1994/12
