33 haiku

a méhtelepen
rozsdás szög átütöttem
krisztus tenyerét

*

patkány mar belém
behegedt harapása
dobog a szívem

*

elfordulásod
fuvallatától borzong
fiókatetem

*

a rózsabogár
csak a rózsát s illatát
tűri trónjánál

*

halott gyümölcsös
hűlő testét a lekvárt
legyek belepik

*

rámnehezedik
súlyától megszabadult
árnya a kőnek

*

lábamnál lehullt
levél – surranó patkány-
pillanat rohan

*

amíg aludtam
pillarezgéstől csillant
a víz a kútban

*

az ablaküveg
arcommá dermed jeges
rémületében

*

az összeomlás
pillanatában a por
mennyezetig ér

*

sugarak zúzzák
koponyám kifúj a szél
szitál az eső

*

hát itt járt csöndben
becsukta maga mögött
ajtónk a huzat

*

szférák zenéjét
légy kaparássza gyufás-
doboz-semmiben

*

napsivatagban
éjpiramisok között
ítéletidő

*

pillanattömbjét
lapozgatja az isten
szellő fujdogál

*

lehullt levelek
a középpontkupacban
összerezzenünk

*

nyomodban vannak
riadtan körülnézel
hóvá menekülsz

*

rekkenő idő
középpont-hűvösében
semmi se rezdül

*

homokszemcsékben
kristályosodó léptek
süppedő idő

*

atomfúvásban
derengő fénynél árnyék-
világ imbolyog

*

ablakba zárt légy
szabadon gombostűre
szélvédőnek száll

*

küszöbre kitett
csontjaim hideg széllel
szaglássza isten

*

hiányom szobrán
a szellő az utolsó
simítást végzi

*

aki a földnek
tartozik életében
lenn égnek fordul

*

ha halálos csend
lesz ki veri föl legszebb
álmomból istent

*

örök sötétség
részecskéi kitépett
pillák fénylenek

*

ki idetéved
testén át hussannak ki
a denevérek

*

egy lépést sem tesz
üregét tapogatja
önmaga nélkül

*

elsüllyedt tenger
roncsa rozsdává roskadt
kiöntött lavór

*

isten veletek
hagyjatok felejteni
fekszem hegy mögé

*

le kell rágni a
halat hogy a szálkát ki-
vegye belőle

*

kihunyt fény körül
szívkamrákban a homály
ronygyai lógnak

*

koponyám krisztus
sírboltja varangy-agyam
őrzi üregét





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Földön vonuló felhõk (Budapest, 1994)
Kiadó: Századvég Kiadó